Bankkecske

Az egész akkor kezdődött, amikor elkezdett nőni a havi hiteltörlesztés és sokan a témával kapcsolatos ismerethiányuk miatt a bankokat okolták. Ismerős mindannyiunknak, hogy szeretünk ellenséget keresni, ha nincs kitalálunk egyet, mert oly jó utálni valakit! Az elmúlt 1-2 évben rengeteg hír jelent meg, amelyek gyakran féligazságok alapján valami negatívumot írtak egyes bankokról vagy az egész szektorról, erősítve a bankellenes hangulatot.

A minap a bankometer.hu portál is közreadta, hogy milliárdokat költöttek a bankok a 4 órás átutalás (szaknyelven intraday giro vagy IG2) bevezetésére. A legnagyobb közösségi portálon egy olvasó csak annyit kommentelt a cikkre, hogy „És, majd csak túlélik!”. Persze, túlélik. Látni kell azonban a tágabb öszefüggéseket is. A bank a kapott tőkéjéből, a betétesek betétjén és a hitelesek hitelén keresett pénzből él. Ha a banknak nem megy jól, akkor a gazdaságnak sem megy jól, mert és persze fordítva is. Ha a bank nem ad hitelt, akkor a gazdaság nem működik rendesen, hiszen ezt látjuk most is. Viszont csak akkor ad hitelt, ha van miből és van kinek. Ma  mindkettő problémás, hiszen a bankok magyarországi nyereségessége nem elég vonzó ahhoz, hogy ide tegyék a kihelyezni való tőkét. És persze a gazdaság miatt egyre kevesebb a hitelezhető vállalat is. 22-es csapdájának látszik az egész pedig nem az. Ha vonzóvá válik a hazai gazdasági környezet, akkor lesz miből és lesz kinek hitelezni, ez a gazdaságpolitika feladata, a bankok fricskázása nem vezet sehova. A tudatos bankválasztás, a termékek és kondícióik nyomonkövetése pedig a mi felelősségünk, mindannyiunké. Nemcsak az olimpia előtt vásárolni tervezett TV árát kell alaposan körbejárni, hanem az ahhoz szükséges áruvásárlási hitelt is. Meg a bankszámlacsomagunk kondícióit is. Csak ehhez még nem szoktunk hozzá. Reméljük azért fejlődünk ebben is, és talán egyre jobban értjük majd, hogy mi miért történik.

A bankok rendszeresen hirdetnek akciós betéteket, a forrásgyűjtés már jó ideje jellemző a hazai bankszektorra. Ugyanakkor a bank számára nem mindegy, hogy az adott forrást milyen áron szerzi meg. A megajánlaott magas kamatokhoz a bank gyakran valamilyen aktivitást kér, hogy az azon keletkező jövedelme ellensúlyozza valamennyire a kínált magas kamatot. Ilyen aktivitás lehet például a banknál vezetett folyószámlára elvárt havi jóváírás, vagy adott számú utalás. Érdekes tehát vizsgálni, hogy az akciósnak hirdetett kamatok milyen feltétel mellett vehetők igénybe és a feltételek nélküli betét kamata mennyivel alacsonyabb.

Ha bankometer.hu megtakarítás kalkulátorában 500 000 Ft betét 6 hónapos lekötésére lekérdezzük betéteket, akkor látjuk, hogy a K&H Mix megtakarítás 9,5%-os hozamot kínál, de itt az ügyfél a megtakarítási összegből egyidejűleg K&H tőke- és hozamvédett forint vagy deviza befektetési alapot jegyez és/vagy K&H megtakarítási életbiztosítási forint vagy deviza szerződést köt. 9% kamatot hoz a CIB Bank Betétmix trió, a Sopron Bank és a Volksbank akciós kamata, ezek mindegyikének vagy aktví számlavezetés, vagy bankon kívülről érkező forrás, vagy minimum elhelyezett összeg feltétele van. A tíz legkedvezőbb akciós ajánlatot tekintve a kilencedik helyezett FHB már 8,15%-os kamatot kínál és azért a futamidő alatt legalább négy jóváírást, 14 bankkártyás vásárlást vár el meghatározott minimum értékben.

Ugyanakkor érdemes megfigyelnünk, hogy a feltételhez nem kötött betéteknél is már elérhető 8%-os kamat, ebben az esetben semmi mást nem vár a bank, mint a betétbe elhelyezett összeget.

Összességében megfigyelhető, hogy jelenleg 1% a különbség az akciós, feltételhez kötött és a nem akciós 6 hónapos betét között. Mindekinek tehát betételhelyezés előtt érdemes tájékozódnia és mérlegelnie, hogy tudja-e és akarja-e vállalni a magasabb kamatért elvárt feltételeket, hiszen a feltételek nem teljesülése esetén előfordulhat, hogy kisebb hozamot kap, mint amit a feltétel nélküli betét eetén kapott volna. A számításokban a megtakarítás kalkulátor segít, az eredményoldalon a „részletek” gombra kattintva olvashatják az igénybevételi feltételeket.

Most készül az országos költségvetés tervezete, ebben szerepel a bankadóból és a tranzakciós illetékből származó elvárt bevétel is, ahogy erről a bankometer.hu beszámolt. Háttérbeszélgetésekből tudható, hogy a cégek egy része már töri a fejét azon, hogy milyen módon úszható meg a tranzakciós illeték, azaz mely országba célszerű áthelyezni a fizetési forgalmat az újabb teher elkerülésére. Nemzetközi vállalatoknak ez tipikusan nem jelent nagyobb problémát, hiszen a működésük akár az anyacég, akár valamelyik társcég bankszámlájáról megvalósítható, nyilván a szükséges nyilvántartások pontos vezetésével.

Felmerül azonban, hogy egy magyar KKV-nak van-e lehetősége bankolását átterelni külföldre? Nyilvánvalóan van. Legalábbis EU-n belül különösebb jogi akadályra nem kell számítani. Viszont mielőtt fejvesztve rohannánk Bécsbe vagy Pozsonyba a cégünknek számlát nyitni, gondoljuk át, hogy tudunk-e mindent távolról, interneten keresztül intézni, mert a fiókba beugrani nem lesz egyszerű néhány száz kilométer távolságból, nem is beszélve a nyelvi korlátokról. Ugyanígy kérdés, hogy a hazai számlavezetőnél vállalt-e a cég forgalmi kötelezettséget pl. a meglévő hitele miatt, mert akkor szintén nem tudja átterelni a forgalmát külföldre. És persze lényeges kérdés a költség, amiről előzetesen célszerű tájékozódni. Felvetődik például, hogy a külföldi bankszámlához kapott bankkártyát itthon használva milyen külön díjakkal kell számolni. A lakosság részére a kérdéskör szintén nem triviális. Míg a betéteket nagyon egyszerű kivinni pl Ausztriába és tavaly óta a határ melletti bankfiókokban magyarul beszélő munkatársak várják az ügyfeleket a legtöbb bankban, addig a folyószámla külföldre vitele szintén érdekes kérdéseket vet fel. Például az eddig a közműszolgáltatónak adott felhatalmazás alapján beszedéssel fizetett számlákat várhatóan nekünk kell majd utalni, csakúgy, mint minden mást is, interneten keresztül. A bankkártya többletköltsége persze itt is jelentkezhet.

Szóval körültekintőnek kell lenni mielőtt bármit lépünk. A macska-egér játék a Kormány és az állampolgár (illetve cégei) között bizonyára folytatódik. És azon sem fogunk meglepődni, ha a külföldi bankok a hazai fiókokban fogják nyújtani a külföldi bankszámlavezetés lehetőségét, azaz talán csak a számlanyitáskor kell külföldre menni. Vagy még akkor sem.

A családi háztartás egyensúlya nyilván minden családban fontos. Ha fogy a pénz a hó vége felé, akkor vagy nem eszünk, vagy kölcsön kérünk valakitől. De a végtelenségig nem lehet kölcsönkérni, szóval előbb-utóbb nemhogy kölcsön nem kérhetünk, hanem vissza kell fizetnünk azt, amit kölcsönkaptunk. Azaz olyan szintre kell mérsékelnünk a kiadásainkat, hogy még változatlan jövedelem mellett is ki tudjuk fizetni a tartozás esedékes részét.

Ezt csinálja az ország is. Ha nincs elég adóbevétel, akkor vagy költséget csökkent vagy adót vet ki. Nyilván mindenkinek lehet véleménye, sőt „jótanácsa” arról, hogy honnan kell csökkenteni, meg, hogy persze vessék ki azt az adót, „csak nekem ne kelljen fizetni”!

Milyen szép lenne, ha a családi költségvetés feljavítására is lehetne új adót kivetni, valami vicces saját adótípust. Amit mondjuk pl a munkaadó fizetne, vagy a szomszéd. De ez nyilván nem megy. A családban ha nő a devizahitel törlesztőrészlete, akkor egy dolgot lehet tenni, csökkenteni a kiadásokat. Ezért van annyi be nem fizetett közműszámla, alultáplált gyerek és ahogy a saját írja annyi szegény, mint a 30-as években. Mi pedig pl a bankszámla kalkulátorral segítünk tudatosabbá válni ebben is. Nem könnyű, mert a család jövedelme a munkaadó üzletmenetétől függ, az meg a gazdasági környezettől, a növekedési lehetőségektől. A gazdasági növekedés csak ritkán megy hitel nélkül, ahhoz meg a bankok kellenek, amelyek akkor hiteleznek, ha visszakapják a pénzt, elvárható nyereség mellett. Szóval így függnek össze a dolgok. Ha a banknak nem éri meg a bankolás, mert folyamatosan veszteséget termel (és már ő sem tud költséget csökkenteni), akkor nem fog hitelezni, mert nem lesz mit. Ha hitelezés nincs, akkor gazdasági növekedés sincs és az adóbevétel is kérdésessé válik. A kulcs a kiszámíthatóság, hogy az aki befektet, tudhassa, hogy még fél év múlva is az adott adórendszer lesz és meg lehet bízni a piaci szereplők szavában, hogy a saját szerepüket kellő szakmaisággal, szavahihetőséggel és professzionalizmussal valóban betöltik. Na ide kellene eljutnunk.

Az első napok egész érdekes meccsei alapján bizonyára sokakban felmerül, hogy jó lenne egy új TV, ami modernebb, vékonyabb, de főleg nagyobb felbontással mutatja a meccset. Nem akarnék most műszaki tanácsot adni, hogy milyen távolról nézve mekkora TV a jó. Nem is kell, hiszen kutatások igazolják, hogy a mi magyarok, alaposan mérlegelünk a műszaki cikk kiválasztásánál, viszont ha áruhitelre akarjuk megvenni, akkor az áruhitellel már nem törődünk, mondván "ami az üzletben an, az jó lesz". Pedig ez nem biztos. Az áruhitelek között is sok különbség lehet, így érdemes az alábbiak mentén átgondolni a dolgot.

1. Hitelre?

Elsőként mérlegelje, tényleg ki tudja-e fizetni az áruhitel havi törlesztését. Ehhez az áruhitel kalkulátorunk segítségével számolja ki, hogy a TV megvásárlásához szükséges hitelt hol kapja meg a legkedvezőbben. A hitel kiválasztásakor azt is vegye figyelembe, hogy a bank előír-e valamilyen feltételt, például azt, hogy ott vezesse a folyószámlát, vagy sem. A számítás eredményeként megjelenő oldalon  a Részletek gombra kattintva olvashatja az egyes termékek igénybevételi feltételeit. Ezt követően mérlegelje, hogy a családi költségvetésbe belefér-e a havi plusz teher. Úgy, hogy közben lehet kamatemelés is, esetleg a meglévő lakáshitelen is. Ha soknak tűnik a teher, választhat olcsóbb készüléket, amihez kevesebb hitel kell, aminek kiszámolhatja az alacsonyabb havi terhét. A pénzügyi szempontok mérlegelése ugyanolyan fontos, mint a készülék kiválasztása, így ne kapkodja el, mérlegeljen alaposan!

2. Érdeklődjön a banknál

Ha megvan a készülék, az is hol szeretné megvásárolni, illetve hogy mennyi hitelt kíván felvenni melyik banktól, érdeklődjön a banknál arról, hogy mi az eljárás, hogyan tud szerződést kötni, mi a sorrend.

3. Vásárlás, hitelszerződés

Az áruhitel szerződések többsége akkor jön létre, ha a hitellel finanszírozott terméket megvásárolta. Vegye figyelembe azt is, hogy pl. internetes vásárlás esetén az áru átvételétől számított 8 napon belül indoklás nélkül elállhat a szerződéstől, ha a megvásárolt árut sértetlenül visszaadja. Ebben az esetben a hitelszerződés sem jön létre, hiszen maga a vásárlás sem. Ha ezzel kapcsolatban további információra van szüksége, vagy mást hall a banktól, nyugodtan érdeklődjön a PSZÁF ügyfélszolgálati telefonszámán.

4. Megvan a TV

Ha létrejött a vásárlás és ezzel a hitelszerződés is, akkor nincs más hátra, mint élvezni az új TV-t. Azonban ne feledje el, hogy az áruhitel ugyanolyan kötelezettség, mint a lakáshitele. Ne vegye könnyedén, hiszen a TV és a havi törlesztés a foci EB után is önnél marad.