Bankkecske

Nap mint nap halljuk, hogy egyre többen érdeklődnek az árfolyamgát iránt. Nem csoda, hiszen döntő többségünk nem dúskál a pénzben, így az 5 éves könnyítés jól jön. Meg közben a forint is gyengélkedik 300-as Euro és 250-es Svájci frank körül, amitől a dolog könnyebb nem lesz. Reméljük tehát, hogy egyre többen tényleg elkezdenek számolgatni, van mit.

1. Számolgasson, mérlegeljen!

Az első lépés, hogy számoljuk ki, mi történik, ha igénybe vesszük az árfolyamgátat. Nem tudjuk mi lesz 5 év múlva, azaz azt sem tudhatjuk ma biztosan, hogy egyéni jövedelmi helyzetünk a mainál jobb lesz vagy sem. Reméljük azért, hogy igen J és nyilván dolgoznunk is így kell, hogy ne csak csodavárás legyen. A számolást kalkulátor segíti.

De ha az árfolyamgát mellett van akárcsak egy kicsi pénze is, amit minden hónapban meg tud takarítani, akkor tegye, mert ezzel készülhet az árfolyamgát végére, amikor vagy visszfizeti a felhalmozódott összeget, vagy magasabb törlesztést fizet onnantól. Bármelyik eset is lesz majd akkor, ha van megtakarítása addigra, akkor biztosan könnyebb. A bankbetét helyett van más megoldás is, erről majd legközelebb írok.

2. Menjen el a bankba!

Ha kiszámolta, ellenőrizte, hogy jogosult-e az árfolyamgát igénybe vételére, majd felelős döntést hozott, akkor javasoljuk, hogy menjen be hitelező bankja fiókjába és jelezze igényét mielőbb. Kérjen felvilágosítást vagy segítséget a szükséges nyomtatvány kitöltéséhez, és adja le az igényt. Ha jogosult, mindenképpen igényelheti, azaz a bank engedélyezni fogja Önnek az árfolyamgát igénybe vételét.

3. Várjon, tegyen félre!

Ha leadta az igényt, nincs mit tenni, mint várni a bank jóváhagyását, amely 30 napon belül meg is érkezik. A havi törlesztés a bank jóváhagyását követő hónaptól lesz alacsonyabb, ezzel számoljon. Ne felejtse el, hogy attól a hónaptól indítsa el a megtakarítást is.

Ne feledjük, az árfolyamgát rendszere legfeljebb 5 évre mérsékli a havi törlesztőrészletet, de közben a gyűjtőszámlán halmozódik a tartozást. Igyekezzen már most készülni arra, amikor majd azt is el kell kezdeni visszafizetni! A mérlegelésben az árfolyamgát kalkulátorunk segít.

Azaz rajtad hány bőr van? Mármint amit le lehet húzni. Merthogy úgy látszik egyre több bőrt akar lehúzni Rólad az állam. Fizeted az SZJA, TB-t, útadót a benzinben, szemétpénzt, ingatlanadót, helyi adót és még ki tudja hány jogcímen különböző pénzeket, most majd fogod a sárgacsekk adót is meg a mobiladót is. Mert Te fogod fizetni. Vagy mégsem... azaz valójában mégis. Potosan ennyire lehetünk biztosak abban, hogy mi fog történni, mert ezt halljuk a döntéshozóktól. Azaz nem tudjuk mi lesz, ahogy a bankok sem tudják. De a bőrt róluk is akarják húzni. Tudom, Te nem sajnálod őket, hiszen elhitted, hogy ők életed megrontói, meg amikor kapod a havi csekket a devizahiteledről, akkor sem foglalod imáidba őket. Ezt értem. De azért gondolj arra is, hogy ma azért nincs hitelezés, uram bocsá‘ azért állt le a gazdaság egy része (sokak szerint az egésze), mert a hazai bankok nem kapnak forrást a hitelezéshez. Mert nem lehet kiszámítani, hogy mikor milyen formában tudja a bank visszaadni a pénzt annak, akitől kapta. Ha Kormányunk mindenkit, Téged is és a bankokat is bizonytalanságban tart, az nem jó. Senkinek. Neked nem mert, éjszaka egyre kevésbé alszol jól, a bankoknak, mert nem tudnak hitelezni (és ezért Te még kevésbé alszol jól), és a Kormány sem gyűjt be annyi adót, amennyit egy normális működő (ismétlem MŰKÖDŐ) gazdaság kitermelne. És közben azt hallod, hogy mindez a növekedés miatt van. Persze, a mínuszról a kisebb mínusz is növekedés, de gondolom szerinted sem ez a követendő cél. Hogy mi, azt nem tudjuk, de szerintem nem a Kormány fogja megmondani. Egyben biztos lehetsz, a bankometer.hu meg fogja mutatni, hogy Te fizeted-e a révészt.

Évekkel ezelőtt nem volt bankadó. Sem válság. Meg kapkodás is kevesebb. Szakemberek mégis már akkor azt mondták, hogy túl sok a bank az országban, csak 3-4 univerzális intézmény lesz, meg biztos pár kisebb, amelyek valamilyen speciális szolgáltatást kínálnak.

Azóta lett válság, lett bankadó, a piaci szereplők jó része már nem is nyereséges, tehát felmerülhet a kérdés, hogy bezár-e néhány bank Magyarországon? Fúziókról és kivonulásokról már évek óta pletykálgatnak, tényleges lépések még nem történtek.

Ha megnézzük a környező országokat, akkor azt látjuk, hogy Csehországban és Szlovákiában két-háromszázezer lakos jut egy bankra, Lengyelországban és Magyarországon nagyjából félmillió, Ukrajnában 800 ezer, ugyanakkor Ausztriában 150 ezer. Tehát fajlagosan több bank van Ausztriában, mint nálunk.

De játszunk el a gondolattal, hogy mi lenne, ha tényleg csak 3-4 univerzális nagybank lenne!

Most sokan azt gondolják, hogy nincs igazi verseny a bankok között. Bizonyos szempontból tényleg nincs, hiszen ma a kondíciók változtatásán túl leginkább az inaktivitás, a "csodavárás" jellemzi a bankokat, így nem érzékelhető, hogy versengenének az ügyelek kegyeiért.

Jól mutatta ezt a végtörlesztés, amelyben a bankok nem láttak ügyfélszerzési lehetőséget, de a takszövök igen. A bankok talán azért sem versenyeznek az ügyfél kegyeiért, mert hol vannak azok, akiknek vannak még „kegyei“. A lakosság háromnegyede gyakorlatilag egyik napról a másikra él. A mikrovállalatok üzletmenete idén ismét visszaesett, ne vizsgáljuk most, hogy miért. Középvállalati körben is látszik a nyomott gazdaság és a pénzhiány.

Szóval felmerül, hogy mi volt előbb, tyúk vagy tojás? Azért nincs verseny a bankok között (azaz azért inaktívak), mert nincs kiért versengeni a gazdasági helyzet miatt? Vagy éppen a kivárás és az inaktivitás, a mindenek feletti kockázatkerülés eredményezi a gazdasági válságot eredményező pénztelenséget?

Közgazdászok évek múlva biztos erre is választ adnak majd, addig azonban lehet, hogy néhány bank tényleg eltűnik. Már csak az a kérdés, hogy ez jobb lesz-e nekünk, egyszerű kecskéknek, vagy megint csak átfestik a logót, és minden megy tovább... Ahogy nálunk az lenni szokott.

Sokan elmondták már a véleményüket az árfolyamrögzítésről. Egy kör azonban eddig kimaradt: a devizahitelesek. Megkérdeztük hát őket is.

Devizahitelesek többsége bizalmatlan, vagy bizonytalan, ha az árfolyamgátról kérdezik. Az [origo] és a Bankometer.hu "Végtörlesztés után árfolyamrögzítés előtt" című kutatásának eredményei szerint az érintettek kevesebb, mint negyede érzi úgy, hogy megoldást jelenthet számára az új devizahiteles mentőöv. 

Első rátekintésre érthetetlen az eredmény, hiszen a devizaadósok döntő többsége csak nyerhet az árfolyamrögzítésen, s ez még akkor is igaz, ha a piacokon nem javul a helyzet (magyarán a forint tovább gyengélkedik, s a kamatok sem csökkennek). Annak köszönhetően ugyanis, hogy a piaci és a rögzített árfolyamon számolt törlesztőrészlet különbözetéből a kamatot a bankok és az állam átvállalja az adóstól, úgy jutnak levegőhöz az árfolyamgátba belépő hitelesek (fizetnek 15-25 százalékkal kevesebbet havonta adósságuk után), hogy ezzel hitelköltségük (tehát az az összeg, amit a felvett tőkén kívül a bank kamatként felszámol) nem nő. (A törlesztőrészlet és hitelköltségek alakulása a saját hitelre vonatkozóan kiszámolható a Bankometer árfolyamgát-szimulátorával.)

Persze van magyarázat a fenntartásokra. A felmérésben résztvevő több mint hétezer válaszadóból arra a kérdésre, hogy megítélése szerint megoldást jelent-e számára az árfolyamrögzítés, mindössze 8 százalék nyilatkozott úgy, hogy most is tudná fizetni hitelét, tehát árfolyamgát nélkül is lenne esélye a talpon maradásra. Ők abban a helyzetben vannak, hogy az új mentőövben a lehetőséget keressék: a csökkenő törlesztőrészlet megtakarítás, ráadásul, ha ezt félreteszik, tartalékuk is lehet a rosszabb időkre.

A többség (61 százalék) helyzete azonban még az árfolyamrögzítéssel együtt is vagy bizonytalan (44 százalék, a rögzítés idején tudná fizetni, de kérdéses mi lesz majd később) vagy kilátástalan (17 százalék, most sem tud megfelelni törlesztési kötelezettségének), a 31 százaléknak pedig egyelőre nincs elég információja. 

Ők azok, akik hónapok, évek óta fuldokolnak problémáikban, s szinte már nem is hisznek abban, hogy bármi pozitívan változhat. A kutatás azon kérdésére, hogy "hallott-e már az árfolyamrögzítésről" válaszadók 29 százaléka jelölte azt, hogy "nem, de nem is érdekli, mert úgyis csak egy átverés". Sokat elárul az is, hogy a válaszadóknak (az előbb említett 8 százalékon kívül), mindössze 15 százaléka reméli, hogy öt év múlva majd könnyebb lehet.

Pedig jó lenne felébrendi, körülnézni, tájékozódni!

Az árfolyamrögzítés nem végleges megoldás, de öt évre kiszámítható adósságteher. Aki megfelel a feltételeknek, érdemes vállalni, jobb fizetéskönnyítő megoldás nincs, és nem is várható. 

Akinek tehát
- nincs 90 napon túli késedelmes tartozása,
- forintban törleszt,
- kölcsönének fedezete (a lízingszerződésnél az érintett eszköz) Magyarországon bejegyzett ingatlan,
- az eredeti hitel (lízing) nem volt több 20 millió forintnál,
- nem áll fizetéskönnyítő program hatálya alatt (a futamidő-hosszabbítás nem számít e szempontból annak), illetve a kérelem benyújtásáig le tudja zárni azt,
gondolja végig a lehetőséget.

A közalkalmazottak kérelmeinek elbírásálása április 1-jén elkezdődött, a lakáscélú hitellel rendelkezők júniustól, a szabad felhasználású jelzáloghitelesek szeptembertől igényelhetik a rögzítést 5 évre (de legkésőbb 2017 június végéig).

Svájci franknál a jelenlegi 240 fölötti árfolyam helyett 180 forinton lehet törleszteni. Legalább végiggondolni egy ilyen ajánlatot mindenképp érdemes!

Jó lenne elhinni, hogy valóban van okuk félelemre, azoknak, akik mások kiszolgáltatottságán nyernek. Előrelépések vannak, de eredmények…

Az uzsorakölcsönök visszaszorítását megalapozó jogi keretek érdemben javultak tavaly ősz óta. Egyre több eszköz áll rendelkezésére ahhoz, hogy a hatóságok hatékonyan lépjenek fel azokkal szemben, akik mások szorult helyzetén próbálnak meggazdagodni. Nincs azonban ok az elégedettségre!

A téma, arról jutott eszembe éppen most, mert áprilisi 1-jétől hatályba lépnek azok a pénzügyi szabályok, amelyek – egyebek mellett - rögzítik a teljes hiteldíj mutató (THM) maximumát, nem csak a bankokra és pénzügyi szolgáltatókra, hanem - a Ptk. módosításának köszönhetően - a magánszemélyek egymás közötti szerződéseire vonatkozóan is: a mérték az alapkamathoz kötött, azt 24 százalékponttal haladhatja meg, azaz jelenleg 31 százalék.

Ha tehát valaki ennél magasabb teher mellett köt kölcsönszerződés, az jogi értelemben semmis. A pénzügyi szolgáltatók termékeinél vannak kivételek (a témával bővebben a Bankometer összeállításában foglalkoztunk), de itt most a kérdésről csak annyi érdekes, hogy van egy pontos érték arról, hogy mennyit lehet maximum elkérni jogszerűen egy kölcsön díjaként: 31 százalékot, s annál egy fillérrel sem többet!

Nem csak ezt történt azonban annak érdekében, hogy egy "apró" pénzügyi segítségért cserébe ne lehessen következmények nélkül kifosztani másokat. November óta szigorodtak a büntetőjogi szabályok is: akár öt év szabadságvesztés is kiszabható az uzsora-bűncselekményért, s már egy ilyen esetnek is vannak következményei. A rendőrség kemény fellépést ígért, s - úgy tűnik - a hangzatos nyilatkozatokat tettek is követték.

A napokban megjelent információk szerint november óta 130 uzsora-bűncselekménnyel kapcsolatos ügyet zártak le, jelenleg 164 eljárás folyik, 638 sértettel és 202 vádlottal. Az eredmények azonban siralmasak: a lezárt ügyekből mindössze 30 esetben volt vádemelés.

A bejelentések feltárásakor ugyanis sok esetben előfordult, hogy azok, akiket embertelen körülmények között tartottak fogva pár tízezer forintos tartozásért, visszavonták vallomásaikat. Ok sokféle volt. Megfenyegették őket és féltek, vagy azt érezték, hogy függnek azoktól, akiktől kölcsönt kaptak, sőt, esetenként még hálásak is voltak nekik, mert „segítséget” kaptak tőlük. Jellemzően tehát végül azok nem álltak ki magukért, akiknek a védelmében a hivatalos szervek felléptek.

Úgy tűnik tehát, hogy önmagában kevés a szándék, a korábbinál hatékonyabb eszközrendszer arra, hogy ne legyen következménye az ilyen erkölcsileg teljesen elfogadhatatlan cselekedeteknek. A bűntény feltárása, az elkövetők azonosítása, a vád jogi értelmezése mellett más is kellene, az, hogy azok, akik ilyen helyzetbe kerülnek azt érezzék lehet és érdemes kiszabadulni a csapdából, amiben élnek.

Az uzsora-büncselekmények áldozatai általában alacsony iskolázottságú emberek. Nincs, vagy alig van jövedelmük, segélyből élnek. A pénz értékével sincsenek igazán tisztában. Nem könnyű számukra más utat mutatni, de ha ez elmarad, soha nem tűnik el az uzsorás sem.