Sokan elmondták már a véleményüket az árfolyamrögzítésről. Egy kör azonban eddig kimaradt: a devizahitelesek. Megkérdeztük hát őket is.

Devizahitelesek többsége bizalmatlan, vagy bizonytalan, ha az árfolyamgátról kérdezik. Az [origo] és a Bankometer.hu "Végtörlesztés után árfolyamrögzítés előtt" című kutatásának eredményei szerint az érintettek kevesebb, mint negyede érzi úgy, hogy megoldást jelenthet számára az új devizahiteles mentőöv. 

Első rátekintésre érthetetlen az eredmény, hiszen a devizaadósok döntő többsége csak nyerhet az árfolyamrögzítésen, s ez még akkor is igaz, ha a piacokon nem javul a helyzet (magyarán a forint tovább gyengélkedik, s a kamatok sem csökkennek). Annak köszönhetően ugyanis, hogy a piaci és a rögzített árfolyamon számolt törlesztőrészlet különbözetéből a kamatot a bankok és az állam átvállalja az adóstól, úgy jutnak levegőhöz az árfolyamgátba belépő hitelesek (fizetnek 15-25 százalékkal kevesebbet havonta adósságuk után), hogy ezzel hitelköltségük (tehát az az összeg, amit a felvett tőkén kívül a bank kamatként felszámol) nem nő. (A törlesztőrészlet és hitelköltségek alakulása a saját hitelre vonatkozóan kiszámolható a Bankometer árfolyamgát-szimulátorával.)

Persze van magyarázat a fenntartásokra. A felmérésben résztvevő több mint hétezer válaszadóból arra a kérdésre, hogy megítélése szerint megoldást jelent-e számára az árfolyamrögzítés, mindössze 8 százalék nyilatkozott úgy, hogy most is tudná fizetni hitelét, tehát árfolyamgát nélkül is lenne esélye a talpon maradásra. Ők abban a helyzetben vannak, hogy az új mentőövben a lehetőséget keressék: a csökkenő törlesztőrészlet megtakarítás, ráadásul, ha ezt félreteszik, tartalékuk is lehet a rosszabb időkre.

A többség (61 százalék) helyzete azonban még az árfolyamrögzítéssel együtt is vagy bizonytalan (44 százalék, a rögzítés idején tudná fizetni, de kérdéses mi lesz majd később) vagy kilátástalan (17 százalék, most sem tud megfelelni törlesztési kötelezettségének), a 31 százaléknak pedig egyelőre nincs elég információja. 

Ők azok, akik hónapok, évek óta fuldokolnak problémáikban, s szinte már nem is hisznek abban, hogy bármi pozitívan változhat. A kutatás azon kérdésére, hogy "hallott-e már az árfolyamrögzítésről" válaszadók 29 százaléka jelölte azt, hogy "nem, de nem is érdekli, mert úgyis csak egy átverés". Sokat elárul az is, hogy a válaszadóknak (az előbb említett 8 százalékon kívül), mindössze 15 százaléka reméli, hogy öt év múlva majd könnyebb lehet.

Pedig jó lenne felébrendi, körülnézni, tájékozódni!

Az árfolyamrögzítés nem végleges megoldás, de öt évre kiszámítható adósságteher. Aki megfelel a feltételeknek, érdemes vállalni, jobb fizetéskönnyítő megoldás nincs, és nem is várható. 

Akinek tehát
- nincs 90 napon túli késedelmes tartozása,
- forintban törleszt,
- kölcsönének fedezete (a lízingszerződésnél az érintett eszköz) Magyarországon bejegyzett ingatlan,
- az eredeti hitel (lízing) nem volt több 20 millió forintnál,
- nem áll fizetéskönnyítő program hatálya alatt (a futamidő-hosszabbítás nem számít e szempontból annak), illetve a kérelem benyújtásáig le tudja zárni azt,
gondolja végig a lehetőséget.

A közalkalmazottak kérelmeinek elbírásálása április 1-jén elkezdődött, a lakáscélú hitellel rendelkezők júniustól, a szabad felhasználású jelzáloghitelesek szeptembertől igényelhetik a rögzítést 5 évre (de legkésőbb 2017 június végéig).

Svájci franknál a jelenlegi 240 fölötti árfolyam helyett 180 forinton lehet törleszteni. Legalább végiggondolni egy ilyen ajánlatot mindenképp érdemes!